A régi alföldi népek étkezési kultúrája messze földön híres. A terület étkezési szokásait és az itt született sajátos gasztronómiai kincseket az itt élő emberek földművelő életmódja és az ezzel együtt járó szigorú napi rutinjuk határozta meg. A puszta embere kevés alapanyagból (tészta, kolbász, szalonna, krumpli, pirospaprika) kellett, hogy változatos étkeket készítsen, emellett fő szempont volt, hogy a fogás tápláló és időmegtakarítás végett lehetőleg laktató egytálétel legyen. Gondoljunk csak a lebbencslevesre vagy a pásztortarhonyára. Ez az inspiratív környezet ihlette a mostani ebédet is.

Jelen recept a Dr. Simon Tamás által összeállított Közép-Tiszai ízek című könyvből származik. Ajánlom mindenkinek, gasztroőrülteknek kötelező olvasmány.

Hozzávalók:
4 szelet füstölt szalonna
1 nagy fej vöröshagyma
10-15 dkg füstölt kolbász
1 hegyes erős paprika
fél ek csípős paprikakrém (vagy Piros Arany)
frissen őrölt bors
majoranna
szerecsendió
őrölt kömény
1 ek liszt
8 szelet sertéskaraj
só

panírozáshoz liszt, 1 tojás, zsemlemorzsa

A töltelék az alábbi módon készül: az apró csíkokra vágott szalonnát üvegesre pirítjuk, kiszedjük a zsírjából. A visszamaradt zsírban megpirítjuk az apróra vágott vöröshagymát, majd hozzákeverjük az aprított zöldpaprikát, kolbászt és a paprikakrémet. Ízlés szerint fűszerezzük frissen őrölt borssal (sózni nem kell, mert a szalonna elég sós), majorannával, szerecsendióval és köménnyel.

Megszórjuk a liszttel, alaposan elkeverjük és még néhány percig pirítjuk. Visszatesszük a sült szalonnát, elkeverjük benne.

A sertéskarajszeleteket vékonyra kiklopfoljuk, sózzuk, majd a töltelékből 1-1 kanállal halmozunk a közepükbe, felgöngyöljük, becsomagoljuk, és fogpiszkálóval megtűzzük, hogy ne essen szét. Hagyományos módon bepanírozzuk a töltött húsokat (lisztbe, tojásba, majd zsemlemorzsába forgatjuk) és bő, forró olajban kisütjük. Rizzsel, savanyúsággal tálaljuk.